Négy Nemes Igazság

1. Vivaldi négy évszak tavasz
2. A tana · Gonszár Rinpocse · Könyv · Moly
3. Buddhapest: Tényleg a volt Buddha első tanítása?
4. A tana

A Buddha általában a konkrét kérdésekre vagy felvetésekre válaszolt, amikor valakit személyesen tanított. Igény mutatkozott azonban arra is, hogy tanításait általánosabb megfogalmazásban összegezze. Legmélyebb fölismerését a belső békéhez vezető úton a Négy Nemes Igazságban fogalmazta meg. Ebben kimutatta, hogy a szenvedést tudatlanságunkkal és hibás ösztönzéseinkkel alapvetően saját magunk idézzük elő és ezek megszüntetésével fel is számolható. A szenvedés okainak megszűntetésének módszerét pedig Nemes Nyolcrétű Ösvény néven ismerjük. Az ösvény tartalmaz etikai alapelveket, az életünk és a tudatunk megismerésével kapcsolatos, valamint a meditációs gyakoláshoz tartozó tanításokat. Az erkölcsi szabályok betartásával kedvező körülményeket teremtünk a tanulmányainkhoz és a meditatív szemlélődéshez. A valóság mélyebb intellektuális megértése pedig támogatja a meditációból fakadó intuitív belátást. A megértés ekkor mély hatás gyakorol a viselkedésünkre, amely immár nem külső szabályok puszta elfogadásától, hanem a megértéstől és meggyőződéstől lesz pozitív, sőt éppen e megértésnek a felragyogása jelenti a nemtudás sötétségének eloszlását.

Vivaldi négy évszak tavasz

Az Ösvény elemei egymásra épülnek és egymásba ágyazódnak. Fel lehet őket úgy is fogni, mint egy hőlégballonnal való utazáshoz szükséges összetevőket: a szemlélet adja az irányérzéket, az elhatározás a célunk elérésére irányuló szándékot. A helyes beszéd, cselekvés és megélhetési mód segítségével kidobáljuk a felesleges súlyokat a gondolából, s a helyes erőfeszítés szolgáltatja a meleg levegőt, ami levegőben tartja a ballont. Az éberség biztosítja a megfelelő körültekintést, hogy az esetlegesen felmerülő akadályokat el tudjuk kerülni, a koncentráció pedig a szükséges összpontosítást, amellyel mindezeket az összetevőket koordinálni tudjuk.

A tana · Gonszár Rinpocse · Könyv · Moly

• Juki ipari varrógép eladó
• Kínai omlós szezámmagos csirke zöldséges pirított tésztával
• Új látogatási rend a kórházban
• Vörösdombi Vendégház
• Rögtönzött szerelem letöltés
• Hogyan kell paypallal fizetni 12
• Megyeri úti általános iskola
• Karácsony: Isten szeret bennünket - Napi remény
• Corvinus egyetem közgazdaságtudományi kar
• Hány liter 1 gallon
• A négy nemes igazság rövid bemutatása - Lelketlen Béka
• Gemenc Zrt. - InfluencerKereső

Ezért nevezik ezt a szenvedéstől megszabaduláshoz vezető útnak.

Ez a gondolat ötlött fel bennem: -- Én magam is, aki ki vagyok téve a születésnek, miért keresem [a boldogságot abban], ami szintén ki van téve a születésnek? Én magam is, aki ki szennyeződésnek, miért keresem [a boldogságot abban], ami szintén ki van téve az öregségnek... szerencsétlenségnek... szennyeződésnek? Mi lenne, ha én magam, aki ki vagyok téve a születésnek, meglátván a születés árnyoldalát, megkeresném a születetlen legfelsőbb rendű menedéket a rabságból, a Nibbánát? Mi lenne, ha én magam, aki ki vagyok téve az öregedésnek... betegségnek... szennyeződésnek, meglátván az öregedés... betegség... halál... szerencsétlenség... szennyeződés árnyoldalát, megkeresném a kortalan, betegségmentes, haláltalan, bánatnélküli, szennyezetlen legfelsőbb rendű menedéket a rabságból, a Nibbánát? Később, még mindig fiatalon, fekete hajú fiatal férfiként, áldott fiatalsággal, életem virágjában, bár édesanyám és édesapám másként akarta, és könnyeket hullajtott, leborotváltam hajam és szakállamat, sárga ruhát öltöttem és elhagyván otthonomat, otthontalanságba távoztam. "

Buddhapest: Tényleg a volt Buddha első tanítása?

A Négy Nemes Igazságból az első úgy szól: "A létesülés szenvedés". A létesülés alatt nem az abszolút Létet értette. Az abszolút Lét szanszkritül úgy hangzik hogy szat. E szó egyszerre jelenti azt, hogy Tisztaság, Igazság és Létezés. A konkrét formájában megjelenő létesülés a bhava. Mondjuk úgy, hogy egy bizonyos konkrét létformát a bhava szóval jelölnek. Buddha erről a bhaváról beszélt, s az első igazság páli nyelven úgy hangzik, hogy bhava dukkha. A bhava azt jelenti, hogy egy bizonyos létforma, a dukkha pedig azt jelenti, szenvedés. Ám a dukkha nem pusztán azt jelenti, hogy gyötrődés, amit az érez, akit kínoznak, hanem az általános akadályozottságot, az elégtelenséget, nehézkedést is ez a szó fejezi ki. E szóban a "kha" a kerékagy lyukát jelenti. Amikor a kerékagy lyuka és a tengely közé valami kis kosz kerül, ami akadályozza a kerék forgását, arra mondják, hogy "dukkha", azaz: "rossz lyuk". S amikor a tengelyen a kerék normálisan pörög, akkor azt mondják, hogy "szukkha", "jó lyuk".

Trisná niródha dukkha niródha – a szomj megszűntetése a szenvedés megszűntetése. A Negyedik Igazság pedig a Nyolcrétű Nemes ösvény igazsága, ami azt az utat jelenti, ahogy eljut az ember a szomj megszűnéséhez. S ez az igazság rögtön nyolc részre oszlik. Az ösvény nyolcrétű, amelyet úgy is szemlélhetünk, hogy nyolc párhuzamosan futó "csíkból" áll az ösvény, és egyszerre kell mind a nyolcon járni. De úgy is fel lehet fogni, hogy ez a nyolc láncszerűen kapcsolódik egymáshoz, és amikor az elsőből a másodikba, harmadikba, végül a nyolcadikba lépünk, akkor megint visszakapcsolódunk az elsőbe, tehát kerékszerűen is el lehet képzelni, ahogy gurul előre ez a nyolcas. És voltaképpen ez jelenti a Tankereket. S ezért is van nyolc küllője a Tan kerekének, ez az Ösvény Igazsága. Az első küllő a helyes felismerés. Az ember helyesen felismeri, hogy milyen helyzetben van, ez a legelső. Innen látszik már, hogy a buddhizmus tudati módszer. Az ember intelligenciájára, belátására épít. Nem valami hitre, nem arra, hogy fogadd el, amit más mond, szó sincs róla.

(innentől egy darabig ugyanaz, mint az MN 36-os szutta eleje, ami Vekerdi József fordításában ITT olvasható. A különbség onnan kezdődik, amikor Buddha elhagyja Uddaka Rámaputtát, és megérkezik Uruvélába.

A tana

Az agressziótól, hazugságoktól, lopástól való tartózkodás a harmonikus társadalmi életet szolgálja, ugyanakkor a gyakorló számára olyan környezetet alakít ki, amelyben valóban a tanulmányaira és személyiségének feltárására tud figyelni. Ha valaki állandóan összeütközésbe kerül környezetével, s folyton az emberi kapcsolataiban jelentkező problémák töltik ki tudatát, akkor képtelen lesz arra, hogy tiszta tudattal a jelenben éljen. Az ösvény utolsó három eleme a Tökéletes erőfeszítés (6. ), Tökéletes éberség (7. ) és a Tökéletes elmélyedés (8. ). Az erőfeszítés hivatott arra, hogy biztosítsa a hosszú és fáradságos út végigjárásához szükséges energiát. Ez teszi lehetővé, hogy gátat vessünk a gondolatainkban feltörő szennyeződéseknek, a már meglévő tökéletlenségek elhagyjuk, jót és üdvöt előmozdító gondolatokat ápoljuk és fejlesszük. Tehát a törekvésnek elsősorban a saját tudatállapotunk megfigyelésére, ellenőrzésére és alakítására kell irányulnia. Ennek segítségével megpróbáljuk megelőzni, illetve elhagyni az olyan káros tudatállapotokat, mint pl.

Ismerd föl, hogy mi van! Ha például valaki felismeri a szenvedés igazságát, logikus, hogy a szenvedéstől abban pillanatban meg akar szabadulni. Látja, hogy mennyire univerzális a szenvedés, ugyanakkor látja azt is, hogy van erre módszer, ez a helyes felismerés. Az ösvény második szakasza a helyes elhatározás, hiszen a helyes felismerésből helyes elhatározás születik. Nevezetesen: elhatározom, hogy a magam életében változást hozok létre. Ezután következik a helyes beszéd. Amit az ember elhatározott, azt a szavaiban is tükrözze, ne valami ellenkező dolgot mondjon. Ez kapcsolódik egy kicsit a pancsa szilához, illetve az öt erkölcsi szabályhoz, a nem hazudással egy kicsit rokon a helyes beszéd, de ennél még mélyebb. Nem csak arról van szó, hogy az ember hazudik-e vagy sem, hanem az, hogy az éppen aktuális felfogását és belátását tükrözze a beszéde. Ne mondjon valami olyasmit, ami ezzel ellenkezik. A buddhizmus, a Tan sugározza nekünk azt a meggyőződést, hogy a kimondott szó erővel bíró valami.