Fizika Feladatok Megoldással
}\cr}\) b) \(\displaystyle K=\cases{{m_2\over m_1+m_2}F, {\rm\ ha\}\mu<0{, }3;\cr\cr0, {\rm\ ha\}0{, }5<\mu. \cr}\) Ha 0, 3<\(\displaystyle mu\)<0, 5, akkor a fonalat feszítő erő nagysága attól függ, hogy mekkora elmozdulás után állnak meg a testek (ezt pedig a fonal rugalmas tulajdonságai határozzák meg). Mindenesetre teljesülnie kell a tapadó súrlódás egyensúlyának megfelelő F - m 1 g K m 2 g\(\displaystyle mu\) egyenlőtlenségeknek. P. 3460. Egy lövedék sebességének meghatározására a h =0, 8 m magas asztal szélére M =1, 2 kg tömegű fakockát helyezünk, amelybe vízszintes irányból m =20 g tömegű lövedéket lövünk. (A lövedék benne marad a fakockában. ) Az ütközés hatására a kocka lerepül az asztalról, és x =3 m távolságban ér talajt. Mekkora volt a lövedék sebessége? (4 pont) Megoldás: \(\displaystyle v=x\sqrt{{g\over2h}}{M+m\over m}\approx450~{{\rm m}\over{\rm s}}. \) P. 3461. Az ábrán vázolt kapcsolásban C helyére tetszőleges nagyságú kondenzátort tehetünk. Milyen határok között változtatható ezáltal az A és B pontok közötti kapacitás?
8.osztály
- Fizika feladatok megoldással 8
- Fizika feladatok megoldással v
- Fizikai feladatok megoldással
- Fizika feladatok megoldással sebesség
- Vásárlás - G4 Fitness
- Present simple feladatok megoldással
- Fizika feladatok megoldása | Digitális Tankönyvtár
- Diplomamentő program szombathely
Fizikai feladatok megoldással
Tangram feladatok
Ebből következik, hogy akkor haladnak el egymás mellett, amikor a megtett út s=h/2, mivel az egyik test lefelé, míg a másik felfelé halad. Következésképpen a találkozásig eltelt időt a képletből számolhatjuk, míg a sebességet -ből. 2. 12. ábra - Eredmények:,, és. Megjegyzés: Ha a csiga és a kötél tömege nem elhanyagolható, akkor a csiga két oldalán különböző nagyságú kötélerők hatnak. Ekkor a csigára és a kötélre is fel kell írni egy mozgásegyenletet (későbbi tananyag).
10. osztály
\) Ezalatt a gáz által végzett tágulási munka \(\displaystyle L={p+p_0\over2}(V-V_0)=p_0(V-V_0)-{7p_0\over2V_0}(V-V_0)^2, \) a felvett hő pedig \(\displaystyle Q=\Delta E_b+L=-8p_0(V-V_0)-14{p_0\over V_0}(V-V_0)^2. \) Ennek a maximuma (amely pl. teljes négyzetté alakítással megkapható) V =5 V 0 /7-nél van. Ennek megfelelően amíg V >5 V 0 /7, addig a gáz hőt vesz fel, de ha már V <5 V 0 /7, akkor a gáz hőt ad vissza a környezetének. (Ugyanezt az eredmenyt úgy is megkaphatjuk, hogy megkeressük azt a pontot, ahol az adiabata görbe éppen érinti a folyamat egyenesét a p - V diagramon. ) A kérdéses szakaszok hosszának aránya 1:2. P. 3464. Ha egy gázt melegítünk, előbb-utóbb világítani fog. Miért? (4 pont) Közli: Kovács Gyula, Gyömrő Megoldás: A gázmolekulák ütközésekor a kinetikus energia egy része a molekulák elektronhéját gerjeszti, az elektronhéj pedig a gerjesztett állapotból fénykibocsájtás mellett ugrik vissza az alapállapotba. Ehhez nyilván az kell, hogy az ütköző molekulák kinetikus energiája elég nagy legyen az elektronhéj gerjesztéséhez, azaz a hőmérséklet elég magas legyen.
