Mélységi Magmás Kőzet
A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. Magma [ szerkesztés] A Föld mélyében, a litoszférában vagy az asztenoszférában keletkezett olvadt kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. Hűlése során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmákból különböző minőségű magmatitok, azaz magmás kőzetek képződnek. A magmás kőzetek osztályozása: Savanyú – 63–80% közötti szilíciumtartalom, mélységi változata a gránit, kiömlési a riolit; színe mindig világos. Semleges (vagy neutrális, vagy intermedier) – 52–63% szilíciumtartalom, mélységi: diorit, kiömlési: andezit; színe középszürke. Bázisos – 45–52% szilíciumtartalom, mélységi: gabbró, kiömlési: bazalt; színe mindig sötétszürke.
Rejtvénylexikon keresés: mélységi közet - Segitség rejtvényfejtéshez
Ultrabázisos – 45% alatti szilíciumtartalom, mélységi: peridotit, kiömlési: komatiit, illetve pikrit; színe egészen sötét, csaknem fekete.
Savanyú
Tuf�k riolittufa - er�sen liokacsos, puha, k�nnyen alak�that� k�zet, horzsak�, habk�, tajt�kk� n�ven is ismert, mivel a riolitvulk�nok �ltal�ban hevesen t�rnek ki, nagy mennyis�gben k�pz�dik andezittufa - j� form�lhat�s�ga miatt �p�tkez�sre is el�szeretettel haszn�lj�k (pl. esztergomi bazilika), a M�tr�ban �s B�rzs�nyben fordul el� nagyobb mennyis�gben bazalttufa - a benne k�pz�d�tt bubor�kok miatt keny�rk�nek is nevezik, a Tihanyi-f�lszigetet ez a k�zet alkotja Jel�ld a t�rk�pen, hogy az al�bbi k�zetek melyik hegys�geinkre jellemz�k legink�bb! �led�kes k�zetek Az �led�kes k�zetek �led�kszemcs�kb�l fel�p�l� �led�kekb�l alakulnak ki. Az �led�kszemcs�k az �led�kgy�jt�k ben halmoz�dnak fel �s itt kezd�dik meg a k�zett� alakul�s. Az �led�kgy�jt�k a F�ld felsz�n�n l�v� m�lyed�sek. A legnagyobb �led�kgy�jt� a tengermedence. 1. sz�razf�ldr�l sz�rmaz� 2. �led�kgy�jt�n bel�li 3. vulk�nkit�r�sb�l sz�rmaz� - id�sebb k�zetek pusztul�sa sor�n keletkezik; - a leveg�, v�z �s az �l�l�nyek hat�s�ra; - a k�zetek elaproz�dnak, elm�llnak, kisebb alkot�kra hullanak; - aproz�d�s �s m�ll�s; - a t�rmel�ket �s az elm�lott anyagot hordal�knak nevezz�k; - a hordal�k k�l�nb�z� t�nyez�knek k�sz�nhet�en sz�ll�t�dik (v�z, sz�l), a folyamat sor�n tov�bbi v�ltoz�sokon megy kereszt�l; - a hordal�k egy id� ut�n nyugalomba ker�l �s az �led�kgy�jt� medenc�kben felhalmoz�dik; - itt indul meg az �led�kes k�zet k�pz�d�s.
- EUR -> NOK pénznembe - euró átváltása norvég korona pénznembe | EUR pénznemből - NOK pénznembe Valutaváltó - TransferWise
- 22 évente sötétség
- Savanyú mélységi magmás kőzet
- K�zetek
- Regisztráció || Tigris Dojo kyokushin karate klub edzések Budapest
- Mélységi magmás kőzet rejtvény
- Igy neveld a sárkányod 3 mozi remix
- Legjobb síléc 2018 predictions
- Hálózati kártya
Általában a vulkanikus törmelékes kőzetek szürkék és feketék szoktak lenni. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Üledékes kőzettan segédanyag
Ism�tl�s Az al�bbi �bra a F�ld g�mbh�jait szeml�lteti. Kor�bbi tanulm�nyaid alapj�n nevezd meg a g�mbh�jakat! A f�ldk�reg a F�ld legk�ls�, szil�rd halamz�llapot� r�tege, amely k�zetekb�l �ll. A f�ldk�reg bolyg�nk sugar�val �sszehasonl�tva nagyon v�kony, az �ce�nok alatt �tlagosan 6-7 km, a sz�razf�ldekn�l �tlagosan 30-40 km. A f�ldk�reg alatti f�ldk�peny szint�n k�zetekb�l �p�l fel. A f�ldk�reg, illetve a f�ldk�peny fels� r�sz�t egy�ttesen k�zetburok nak nevezz�k. A k�zetburok a a F�ld k�ls�, merev h�ja, vastags�ga 50-100 km k�z�tt v�ltozik. A k�zetburkot k�zetek �p�tik fel, amelyeket keletkez�s�k alapj�n h�rom nagy csoportra osztunk: 1. magm�s k�zetek; 2. �led�kes k�zetek; 3. �talakult k�zetek. Magm�s k�zetek A magm�s k�zetek a magma megszil�rdul�s�val j�nnek l�tre. A magma, m�sn�ven k�zetolvad�k foly�kony halmaz�llapot�, a k�zetburok als�bb r�szeiben, �ltal�ban 70 km-n�l m�lyebb r�tegekben k�pz�dik. Ha a magma a f�ldfelsz�n alatt szil�rdul meg m�lys�gi magm�s k�zet ekr�l besz�l�nk. Ha a magma kijut a f�ldfelsz�nre l�v�r�l besz�l�nk.
A tr�pusi tengerek jellegzetes m�szk�k�pz�dm�nyei a korallok. A Budai-hg-ben, az Aggteleki karsztban, a B�kkben, a Mecsekben tal�lhatjuk dolomit - t�bbs�ge tengeri m�szk� �talakul�s�val k�pz�d�tt. K�miai �sszegk�plete: CaMg(CO 3) 2. �led�kes hegys�geink (Bakony, V�rtes, Gerecse, Pilis, Csereh�t, Mecsek, Budai-hg. ) f� alkot�ja. �talakult k�zetek A metamorf k�zetek olyan k�zetek, amelyek m�s k�zetekb�l keletkeztek, mik�zben azoknak megv�ltozott a szerkezet�k �s/vagy k�miai �sszet�tel�k. �ltal�ban a m�lybe s�llyedve a magas nyom�s �s/vagy h�m�rs�klet hat�s�ra v�ltozik meg a k�zet szerkezete. Fontosabb metamorf k�zetek, z�r�jelben, hogy mib�l alalkult �t talk, zs�rk� (ultrab�zikus magm�s k�zetekb�l) csill�mpala (agyag, agyagpala, tufa, agyagos homok, riolit, k�zetliszt) gneisz (gr�nit, diorit) kvarcit (homokk�) m�rv�ny (m�szk�, dolomit) szerpentinit (ultrab�zikus magm�s k�zetekb�l) A k�zett�pusok egym�sba alakul�s�t szeml�lteti az �bra: f�ldk�reg, f�ldk�peny, k�zetburok, k�zet, magm�s k�zet, m�yls�gi magm�s k�zet, ki�ml�si magm�s k�zet, �led�kszemcse, �led�kgy�jt�, cement�l�d�s, tufa